Koronavírus Parkinson betegeknél
A koronavírus Parkinson kór különböző stádiumában levő betegeiben félelmet kelt, de főként előrehaladott állapotban lehet veszélyes.
A Koronavírus betegségről – (COVID-19)
A COVID-19 elsősorban a légutakat támadja és elsősorban az idősebb korosztályt veszélyezteti. A vírus abba a csoportba tartozik, amely a SARS (severe acute respiratorysyndrome) vírusok néven vált ismertté.
A vírusról és terjedéséről
A koronavírusokat az 1960-as évektől ismerjük. RNS-vírusok, elterjedtek az ember, a madarak és az emlősök között. Több fajtája közül 7 faj fertőzheti meg az embert. Már korábban ismert volt, hgy a megfázás tüneteit 15%-ban koronavírus, 40-50%-ban rhinovírus okozza. Az új típusú koronavírus SARS-CoV-2 néven vált közismertté. Egyre több információ áll rendelkezésünkre a vírus szerkezetéről, tulajdonságairól. Méretét 0,06-0,14 mikron közöttinek tartják, önmagukban nem lebegnek, jóval nagyobb méretű részecskékre tapadva maradhatnak a levegőben. Hosszabb utat is megtehetnek, főként tösszentéskor, köhögéskor,kiabáláskor. Ennél fogva az egészségügyi maszkok, melyek 0,3 mikront szűrnek mégis hatékonyan alkalmazhatók a megelőzésre. Elektronmikroszkóppal vizsgálva a vírus gömb alakú, melynek felszínét korona-szerűen glikoproteidekből (szénhidrát és fehérje) álló, változó összetételű tüskék borítják. Ezek száma az irodalomban 24-61 között található, és igen mozgékonyak. A vírus önhelyreállító tulajdonságokkal is rendelkezik, szerkezetét visszaépíti. A Semmelweis Egyetem Nemzeti Népegészségügyi Központ és a Nemzeti Biztonsági Laboratórium kutatóinak együttműködésében végzett mérések alapján mechanikus deformáció után a formája helyreáll, vagyis rugalmas. Ez is lehetővé teszi számára a rendkívüli alkalmazkodó képességet.
A koronavírus 3D modellje (forrás: artstation.com)
Terjedése
Nem csak a légutakon keresztül, hanem a kötőhártyán és szájon át is megfertőződhetünk. Emiatt nagyon fontos, hogy az arcunkat is tisztán tartsuk. Egészséges átlagemberek óránként átlagosan 15-ször nyúlnak az arcukhoz. A szemdörzsölés, orrpiszkálás, netán körömrágás, vagy mosatlan kézzel történő evés során is bekerülhetnek a vírusok a szervezetbe. Maszk és szemüveg használata direkt módon, emellett ezeket a rossz szokásokat is jelentősen csökkenti. A maszkot viszont nem szabad használat után a külső felületén fogdosni, mer ott vírusok telepedhetnek meg.
A COVID-19 betegségről
A tünetek a fertőzést követően 2-14 nappal alakulnak ki. A COVID-19 betegség egyénenként különböző tünetekkel járhat. A legtöbb fertőzöttnél enyhe, vagy közepesen súlyos a lefolyás. Ők otthoni izolált körülmények között, kórházi ápolás nélkül is meggyógyulhatnak.
Tünetek
Leggyakoribb tünet a láz, száraz köhögés, fáradékonyság. A torokfájás, hasmenés, kötőhártya gyulladás, fejfájás, mellkasi fájdalom szaglás és íz érzés elvesztése ritkább. Súlyosabb esetben a vírusos tüdőgyulladás következtében szapora a légzés, légszomj és/vagy mellkasi és izomfájdalmak lépnek fel. A vér oxigénszintje jelentősen csökkenhet, ami további általános gyengeséghez, az agy oxigénellátásának romlásához vezethet. Ilyenkor kórházi kezelés, légzési elégtelenség esetén gépi lélegeztetés szükséges.
Enyhe, vagy tünetek nélküli lefolyás
Jelenleg a pandémia második hulláma Európában kifejezetten felfelé ível. A kutatások azt mutatják, hogy a vírus mutációi is megjelentek, ami az első hullámtól eltérő, atípusos kezdetet és klinikai lefolyást eredményezhet. Egyre többen fertőződnek meg a fiatalabb korosztályból, a pozitív vírusteszt ellenére előfordulnak tünetmentes betegek. Van, akinél csak szag és/vagy ízérzés megszűnése lép fel.
A jó általános állapotú fertőzöttek nagy fokban járulnak hozzá a járvány terjedéséhez. Továbbra is az idős otthonokban, a kívülről érkező személyzettel kapcsolatos óvintézkedések betartása mellett a zárt közösségekben kerülni kell a közös helyiségekben történő érintkezést, rendszeresen fertőtleníteni kell.
Az aktuálisan meghozott járványügyi intézkedéseket feltétlenül be kell tartani!
Idősebb korban továbbra is sokkal nagyobb a rizikója a vírusos tüdőgyulladás kialakulásának, ami gyakran légzési elégtelenséghez vezethet.
Hogyan hat a koronavírus Parkinson kóros beteg idegrendszerére?
Néhány tanulmány azt igazolja, hogy a koronavírus a Parkinson tünetek vonatkozásában is direkt hatást gyakorolnak az idegrendszerre.A szaglás korai elvesztése, valamint az állatokon végzett kísérletek is bizonyítják az idegrendszerre kifejtett hatást. Közelmúltban publikált tanulmány a dopamint termelő sejtek kifejezett érzékenységét taglalja a SARS-CoV-2 vírussal szemben (Yang L és mtsai, CellStemCell, 2020). A vírusos agyvelő- gyulladás okozta Parkinson-kór már régóta ismert encephalitis letargica néven a spanyolnátha időszakából. Emellett már a jelenlegi pandémia előtt is a madárinfluenza járvány idején felmerült a Parkinson-kór vírusos eredetének lehetősége (Limphaibool N. é smtsai, Frontiers in Neurology, 2019), de egyelőre ez csak hipotézis maradt. A COVID-19 neurológiai tünetei között a leggyakoribb a szaglászavar (58,9%), íz érzés elvesztése (50,8%), fejfájás (20,1%), szédülés (6,8%), tudatzavar (5,1%), stroke (3,0%). 2020. augusztusáig 1-1 esettanulmány alapján 26 esetben publikáltak igazolt agyvelőgyulladást (Beauchamp, Leah C, és mtsai, Journal of Parkinson’sDisease, 2020 okt. 27.). A patológiai vizsgálatok során arra vonatkozóan, hogy a vírus átmegy-e a vér-agy gáton, egyértelmű bizonyítékot nem találtak.
Másodlagos hatás
A koronavírus Parkinson kóros, vagy más beteg idegrendszerére közvetetten is hatással lehet. Sajnos úgy tűnik, hogy fokozódhat a hajszálerekben a vérrögképződés hajlama. Ez lehet az oka hirtelen a törzsdúcokban és a középagyban fellépő keringészavarnak, ami mentális eltéréseket és Parkinson szindrómára utaló tüneteket okozhat (Haddadi K és mtsai, Cureus, 2020).
Érzékenyebbek-e a Parkinson-kóros betegek a koronavírus fertőzésre, vagy a szedett gyógyszereik által védettebbek?
Jelenleg nem bizonyított, hogy a Parkinson-kór érzékenyebbé tesz, vagyis hajlamosít-e a koronavírus fertőzésre.
A dopamin szintézisének zavara lehetséges láncszeme lehet a COVID-19 kórélettanának, mivel a dopamin lehetséges protektív hatása mellett a dopa-dekarboxiláz (DCC) gátlók hátrányosan befolyásolhatják a DCC és ACE-2ko-expresszióját, ezáltal a gént kódoló Angiotensin I Converting Enzyme 2-t, a SARS-CoV fő receptorát (Nataf S. és mtsai J. Med. Virol., 2020). A COMT-gátlók közé tartozó entacapone vírusellenes hatását is vizsgálták (Gordon D.E. és mtsai, bioRxiv, 2020). Végül meg kell említenünk a már régóra a Parkinson-kór kezelésére használt amantadine-t (a PK-Merz, Viregyt-K hatóanyaga), amit már 1968-ban antivirális szernek minősített az FDA. A lizoszomális rendszerre kifejtett hatása által az influenza vírus replikációját gátolja, esetleg ily módon a koronavírus ellen is hatásos lehet (Smieszek S.P és mtsai, bioRxiv, 2020).
De a fentiekre jelenleg csak feltételezések vannak, egyértelműen nincs bizonyíték.
COVID-19 következményei
Járványhelyzet hatása
A pandémia kapcsán krízishelyzet alakult ki, ami krónikus stresszhelyzetet jelent még az egészségeseknél is. Parkinson kór esetén kimutatták, hogy a stresszhelyzet (járványhelyzeten kívül) önmagában is a meglévő szorongásos és depressziós tünetek közel 30-40%-os fokozódását eredményezheti (Helmich R C. és mtsai, J Parkinson’s Disease, 2020).
A fertőzés elkerülése céljából az egész populáció fizikai aktivitása és különösen a bezártság miatt a Parkinson-kóros betegek napi mozgása lényegesen csökkent, aminek hátrányos hatása van a betegekre. Izraeli szerzők Parkinson-kór tüneteinek hirtelen kialakulását írták le egy USÁ-ból hazatérő koronavírusos betegnél, állapota dopamin-agonista kezelésre javult (Cohen ME és mtsai, The Lancet, 2020). Fontos figyelembe venni, hogy a Parkinson betegeknél a tünetek hirtelen romlása felvetheti COVID-19 gyanúját.
Az agyi pacemakeres betegeknél, fontos ellenőrizni a betegprogramozóval, hogy a pacemaker be van-e kapcsolva és megfelelő-e a beállítása.
Ehhez a neuromed.hu oldalon a Videotár > Neuropacemaker használata menüpont alatt lehet segítséget találni.
Halálozás
Előrehaladott Parkinson-kóros betegek halálozási okai között döntő többségben a légzési elégtelenség szerepel. A COVID-19 hatására evidensnek tűnik, hogy a főleg középvonalas tünetek, mozgásszegénység és a mellkasi mozgások gyengesége miatt a koronavírus fertőzés következtében a halálozási arány magasabb. Minél idősebb a páciens és minél előrehaladottabb stádiumban van Parkinson betegsége, annál gyakoribb a tüdőgyulladás és a légzési elégtelenség kialakulásának aránya. A Michael J. Fox Alapítvány 2020 április-május időszakban 5429 Parkinson beteg adatait dolgozták fel, 51 betegnek volt pozitív koronavírus tesztje. A felmérés alapján a 9 évnél hosszabb Parkinson-kór időtartam esetén a kórházi kezelés és a gépi lélegeztetés szükségessége átlagosan 44% körüli, míg az ennél rövidebb időtartam esetén átlagosan 14 % volt. Az Iowai egyetem kutatói USA adatok alapján 79 ezer koronavírusos beteg anyagának feldolgozása során a nem Parkinsonos betegek halálozási aránya 5,5% volt, míg a 694 az átlagnál idősebb Parkinson-kóros betegeknél nem, életkor és bőrszín szerint korrigáltan 27% volt.
Hlálozási kockázat
Ugyanazon korú, nemű és bőrszínű betegeknél a COVID-19 halálozás kockázata a Parkinson-kóros betegeknél 30%-kal magasabb. Olaszországi adatok alapján korcsoportokra lebontva az 50 év fölötti lakosság körében 9,5% volt a halálozási arány, 70 év fölött ez már 12,8%-ra emelkedett. Megjegyzendő, hogy az átlagpopulációban nők halálozási aránya magasabb volt, főként 80 év fölött meghaladta a 40%-ot. A 117 Parkinson beteg halálozási aránya átlagosan 20%-os volt (Fasano A, Parkinsonism Relat Disord, 2020. szept).
Koronavírus fertőzés elkerülése céljából a Parkisnon betegeknek a következőket javasoljuk:
- Gyakori kézmosás. Az alapos kézmosás meleg vízzel legalább 20 másodpercig kell tartson
- Tartson kézfertőtlenítőt magánál! Nyilvános helyeken bármilyen tárgy érintését követően lehetőleg kézfertőtlenítőt kell használni.
- Mosatlan kézzel ne nyúljon az arcához, különösen ne a szájához, orrához és szeméhez
- Lehetőleg minél kevesebbszer hagyja el otthonát, ezzel is csökkenti a fertőzés veszélyét! Kérjen segítséget a bevásárláshoz, ügyei intézéséhez!
- Nem romlandó termékekből tartalékoljon otthon, hogy kevesebbszer kelljen vásárolnia
- Mielőtt elindul otthonról, ne felejtse a maszkot és a kézfertőtlenítőt magával vinni!
- Vegyen fel maszkot, amikor belép egy épületbe! Még a lépcsőházban is, ahol nincs senki. Az a legjobb, ha kültéren is maszkot visel, amennyiben mások jöhetnek a közelébe
- Töröljön le lehetőleg mindent maga körül fertőtlenítő kendővel!
- Tartson 2 m-es szociális védőtávolságot másoktól!
- Gondolja meg mielőtt utazik, feleslegesen ne utazzon, és lehetőleg ne utazzon tömegközlekedéssel!
Legyen felkészülve, ha szükség esetén kórházba kell Önt szállítani!
(a Parkinson’s Foundation ajánlásával)
- Ellenőrizze, hogy van-e elegendő gyógyszere
- Feltétlenül készítsen listát a gyógyszereiről és az adagolásról, beleértve nem csak a Parkinsonos gyógyszereit
- Írja fel az orvosai nevét és elérhetőségét
- Készítse össze a legfontosabb orvosi dokumentációit, agyi pacemaker esetén a pácienskártyát és a betegprogramozót is.
- Amennyiben tölthető pacemakere van, tudnia kell, hogy mikor esedékes a következő töltés, addigra a töltőt be kell juttatni a kórházba! A pacemaker nem merülhet le, mert az hírtelen további állapotromláshoz vezethet
- Amennyiben kórházba szállítják, előfordulhat, hogy a Parkinson-kór kezelésében nem járatos orvosok látják majd el. Letölthető és kinyomtatható a Parkinson hospitalizációs ajánlás, amit legyen szíves előre kitölteni, saját érdekében feltétlenül magával vinni és átadni a felvevő orvosának.
Őszintén reméljük, hogy sikerül egészségi állapotának romlása nélkül átvészelnie ezt a nehéz időszakot.
dr. Valálik István
