Tünetek

Parkinson kór tünetei

A Parkinson kór tünetei változó sorrendben és súlyosságban jelentkezhetnek. Sok esetben a remegés a vezető tünet, máskor ez csak kis fokban jelentkezik, vagy egyáltalán nem jelentkezik.

Akinek remeg a kez az nem feltétlenül Parkinson-kóros, és nem minden Parkinson-kóros betegnek remeg a keze.

1. Az elsődleges mozgásautomatizmusok zavarai

Parkinson kór esetén a motoros pályák érintettségének fő tünetei:

  • bradykinesis – a mozgások meglassulása
  • rigor – az izmok akaratlan feszülése
  • tremor  – kemegés a kézben, lábban, az áll-, esetleg fej remegése
  • tartási instabilitás

Bradykinesis – akinesis (meglassúltság)

A spontán, kifejező és akaratlagos mozgások lassúsága jellemző, a mozgások összmennyisége csökken, amely az idő előrehaladtával akinesisbe mehet át (tényleges bénulás nélküli mozgásképtelenség). A mozgások lelassulnak, azok elindítása és lefékezése gátolttá válik. A testtartás görnyedt a tartási instabilitás a bradykinesis és a rigor együttes hatására. A kezek együttmozgásai (szinkinézis) csökkennek, majd kiesnek. A járás csoszogó, apró léptűvé válik. Indulási és felállási nehézség (start hesitation) után felgyorsulhat, amit a beteg nem tud megállítani. Felléphetnek úgynevezett letapadási jelenségek, különösen a fordulásnál (freezing). A beteg képtelen a megkezdett mozgását folytatni, olyan érzése van, mintha le lennének ragasztva a lábai. Éjszaka nem tud megfordulni az ágyában, felálláskor nem képes súlypontját megfelelően előre vinni, majd onnan felegyenesedni. A mozgás tervezése gátolttá, nehézkéssé válik, mivel az ezért felelős szupplementer szenzomotoros agykéreg működése károsodik. A mimika elszegényedik, (hypomimia), a beszéd elkent, színtelen halk, hadaróvá válik, mikrográfia alakul ki.

Pro- retropulsio: az jellemzi, hogy az álló beteget a vizsgáló előre vagy hátra löki, csak nehezen, apró lépésekkel vagy egyáltalán nem nyeri vissza az egyensúlyát. Sőt el is eshet.

Paradox kinesia: A jelenségen azt értjük, hogy a beteg heves érzelmek hatására jobban jár, gyorsan és folyékonyan beszél.

Az extrapyramidális tónus fokozódása – rigor

Rigor ( izomfeszülés): Az agonista és antagonista izmok egyidejű tónusfokozódása, során jön létre. A mozgások során általában egy izom feszülését az ellentétes izom ellazulása kíséri. Ez a Parkinson kóros betegnél nem így történik, ezért nehézkesebbé válik a mozgás. A tónusfokozódás mértéke nem függ attól, hogy milyen gyorsan mozgatjuk az adott izületet. A rigor minden harántcsíkolt izomban jelen van. Leggyakrabban a törzs és nyak izmaiban, a felkar izmokban (proximálisan erősebb, mint distálisan) jelentkezik, de a betegség előrehaladtával a törzs és az alsó végtagok is érintettek lesznek A kóros tónusfokozódást nagy fájdalom is kísérheti, akár izületi degeneratív elváltozásokat is okozhat.

Fokozott tartási tónus: a beteg valamely passzív mozgásának végén észlelhető, amikor az elért helyzetben a megtartást rögzítő izomcsoport erősen megfeszül. Pl. a láb dorsalflexiója során a mozgás végén a musculus tibialis anterior erőteljesen összehúzódik.

Fokozott antagonista tónus: Akkor lehet megfigyelni, ha a betegnek addig adott ellenállást hirtelen megszüntetjük, ilyenkor az ellenállást addig leküzdeni szándékozó izom mozdulatát az ugyancsak abnormálisan feszült állapotban lévő antagonista izom túlzott hirtelenséggel fékezi le.

Fogaskerék tünet: A passzív mozgatás során gyakran jelentkezik rövid ideig tartó fokozott rigiditás, ami csak kis idő elteltével csökken és lehetővé válik a további mozgás. Gyakran a csukló izületben is szembetűnő a jelenség.

Sajátos testtartás: a tartás jellegzetes módon változik meg a Parkinsonos betegeknél. Mind álló és járó betegen egyaránt feltűnő: a fej a törzs előrehajlik, a vállak előreesnek, a hát kyphotikus, az alsó és felső végtagok semiflektált helyzetben vannak.

Tremor (remegés)

Parkinson kór tünetei között a következő típusú tremorok figyelhetők meg:

  • klasszikus nyugalmi tremor: nyugalomban jelentkező 4-7 Hz-es pronaciós-supinaciós mozgást jelenti, ami főleg a végtagokon, ajkakon, nyelven jelentkezik
  • azonos frekvenciájú nyugalmi és akciós tremor
  • eltérő frekvenciájú
  • tiszta akciós tremor (ritkán)
  • monosymptomás nyugalmi tremor

A tremor általában nem jelentkezik az egész testen. A beteget felkérve egy mozdulatsor végrehajtására, a nyugalmi tremor megszűnik (csak a mozgás ideje alatt). a progressió jeleként értékelhető, ha a beteg nyugalmi tremora célmozgásra fokozódik. A remegés típusára vonatkozóan a remegés pontos mérése – tremorometria adhat információt. A Neuromed Magánrendelőben elvégzett komplex műszeres remegésvizsgálat tisztázhatja a remegés típusát, azt, hogy az hogyan változik különböző szituációkban. Ez nagyban segíthet az a remegés eredetének valószínűsítésében és az elkülönítő diagnózisban

A betegség fő tünetei különbözőképpen variálódhatnak:

  • tremor domináns
  • akinetikus rigid
  • kevert

Tartási instabilitás

Mozgások során reflexek biztosítják a biztonságos testhelyzet felvételét, és annak megtartását. A tartási és beállítási reflexek biztosítják, hogy minden körülmény között képesek legyünk megtartani egyensúlyi állapotunkat. Ezek a reflexek már a betegség elején károsodnak. A betegek elhárító védekező mozgásainak kiesése miatt könnyen elesik. A betegség elején a reflex működésének csökkent hatékonyságát látjuk, azonban előrehaladott stádiumban azok akár teljes mértékben is kieshetnek.

Diszkinézia (túlmozgás)

A diszkinézia nem a betegség tünete, hosszas L-dopa kezelés szövődményeként alakul ki. Izomfeszülés, csavaró és rángó mozgások jelentkeznek változó időtartammal. Azoknál a betegeknél, akik hosszasan nagy adag L-dopát szednek (5 év kezelést követően a kezeltek 50%-ánál) jelentkezhetnek túlmozgások és fájdalmas izomfeszülés. Ha ilyenkor a gyakoribb és alacsony dózisú gyógyszerbevitellel és a hosszabb hatású készítményekkel a tünetek nem csökkenthetők, akkor sebészi kezelésre van szükség.

2. Egyéb szomatikus tünetek

  • mikrográfia: a kézírás megkisebbedik
  • beszédzavarok: a beszéd felgyorsul, monotonná, halkká, kevésbé tagolttá válik. A beszéd gyakran skandáló jelleget ölt.
  • motoros gyengeség: az izmok motoros ereje csökkent, de bizonyos körülmények között teljes erőkifejtésre képes
  • fokozott nasopalpebrális reflex

3. Vegetatív tünetek

Ezek közül a leginkább gyakori a hypersalivatio, kenőcsös arc (a faggyúmirigyek túlműködése miatt), seborrhoea, obstipatio, szisztémás hypotonia, termoreguláció zavara, vizelettartási nehézségek, a légzés szabálytalan ritmusú és mélységű a rigor következtében

4. Pszichés tünetek

Gyakori a bradyphrenia (gondolkodás meglassulása). A betegek 20-40% -nál fordul elő depresszió. Idővel kialakul és előrehalad a demencia. Pseudoneurastenia (fáradékonyság) jelentkezhet.

    A Neuromed Magánrendelő munkatársainak célja pácienseink magas szintű ellátásának biztosítása.
    Szolgáltatások között: mély agyi stimuláció (DBS) műtéti kivizsgálás Parkinson-kór, tremor, disztónia és más típusú mozgászavar miatt. Elbírálás gerincvelő stimuláció (SCS) előkészítése csillapíthatatlan fájdalom kezelésére. Műszeres remegés vizsgálat, tremorometria, mozgáselemzés. Műtét utáni agyi és gerinc pacemaker beállítás. Idegsebészeti agyműtét és gerincműtét előtti kivizsgálás, műtéti elbírálás és műtét utáni követés. Gyógytorna, fizikoterápia, transzkraniális egyenáram kezelés Parkinson kórban, CT és MR vizsgálatok szervezése rövid előjegyzéssel.

    NeuroMed Magánrendelő

    1026 Budapest, Júlia utca 2/C
    tel: +36 20 237 0344
    email: neuromed@parkinson.hu