Tünetek

Parkinson kór tünetei

A Parkinson kór tünetei változó sorrendben és súlyosságban jelentkezhetnek. Sok esetben a remegés a vezető tünet, máskor ez csak kis fokban jelentkezik, vagy egyáltalán nem jelentkezik.

Akinek remeg a kez az nem feltétlenül Parkinson-kóros, és nem minden Parkinson-kóros betegnek remeg a keze.

1. Az elsődleges mozgásautomatizmusok zavarai

Parkinson kór esetén a motoros pályák érintettségének fő tünetei:

  • bradykinesis – a mozgások meglassulása
  • rigor – az izmok akaratlan feszülése
  • tremor  – kemegés a kézben, lábban, az áll-, esetleg fej remegése
  • tartási instabilitás

Bradykinesis – akinesis (meglassúltság)

A spontán, kifejező és akaratlagos mozgások lassúsága jellemző, a mozgások összmennyisége csökken, amely az idő előrehaladtával akinesisbe mehet át (tényleges bénulás nélküli mozgásképtelenség). A mozgások lelassulnak, azok elindítása és lefékezése gátolttá válik. A testtartás görnyedt a tartási instabilitás a bradykinesis és a rigor együttes hatására. A kezek együttmozgásai (szinkinézis) csökkennek, majd kiesnek. A járás csoszogó, apró léptűvé válik. Indulási és felállási nehézség (start hesitation) után felgyorsulhat, amit a beteg nem tud megállítani. Felléphetnek úgynevezett letapadási jelenségek, különösen a fordulásnál (freezing). A beteg képtelen a megkezdett mozgását folytatni, olyan érzése van, mintha le lennének ragasztva a lábai. Éjszaka nem tud megfordulni az ágyában, felálláskor nem képes súlypontját megfelelően előre vinni, majd onnan felegyenesedni. A mozgás tervezése gátolttá, nehézkéssé válik, mivel az ezért felelős szupplementer szenzomotoros agykéreg működése károsodik. A mimika elszegényedik, (hypomimia), a beszéd elkent, színtelen halk, hadaróvá válik, mikrográfia alakul ki.

Pro- retropulsio: az jellemzi, hogy az álló beteget a vizsgáló előre vagy hátra löki, csak nehezen, apró lépésekkel vagy egyáltalán nem nyeri vissza az egyensúlyát. Sőt el is eshet.

Paradox kinesia: A jelenségen azt értjük, hogy a beteg heves érzelmek hatására jobban jár, gyorsan és folyékonyan beszél.

Az extrapyramidális tónus fokozódása – rigor

Rigor ( izomfeszülés): Az agonista és antagonista izmok egyidejű tónusfokozódása, során jön létre. A mozgások során általában egy izom feszülését az ellentétes izom ellazulása kíséri. Ez a Parkinson kóros betegnél nem így történik, ezért nehézkesebbé válik a mozgás. A tónusfokozódás mértéke nem függ attól, hogy milyen gyorsan mozgatjuk az adott izületet. A rigor minden harántcsíkolt izomban jelen van. Leggyakrabban a törzs és nyak izmaiban, a felkar izmokban (proximálisan erősebb, mint distálisan) jelentkezik, de a betegség előrehaladtával a törzs és az alsó végtagok is érintettek lesznek A kóros tónusfokozódást nagy fájdalom is kísérheti, akár izületi degeneratív elváltozásokat is okozhat.

Fokozott tartási tónus: a beteg valamely passzív mozgásának végén észlelhető, amikor az elért helyzetben a megtartást rögzítő izomcsoport erősen megfeszül. Pl. a láb dorsalflexiója során a mozgás végén a musculus tibialis anterior erőteljesen összehúzódik.

Fokozott antagonista tónus: Akkor lehet megfigyelni, ha a betegnek addig adott ellenállást hirtelen megszüntetjük, ilyenkor az ellenállást addig leküzdeni szándékozó izom mozdulatát az ugyancsak abnormálisan feszült állapotban lévő antagonista izom túlzott hirtelenséggel fékezi le.

Fogaskerék tünet: A passzív mozgatás során gyakran jelentkezik rövid ideig tartó fokozott rigiditás, ami csak kis idő elteltével csökken és lehetővé válik a további mozgás. Gyakran a csukló izületben is szembetűnő a jelenség.

Sajátos testtartás: a tartás jellegzetes módon változik meg a Parkinsonos betegeknél. Mind álló és járó betegen egyaránt feltűnő: a fej a törzs előrehajlik, a vállak előreesnek, a hát kyphotikus, az alsó és felső végtagok semiflektált helyzetben vannak.

Tremor (remegés)

Parkinson kór tünetei között a következő típusú tremorok figyelhetők meg:

  • klasszikus nyugalmi tremor: nyugalomban jelentkező 4-7 Hz-es pronaciós-supinaciós mozgást jelenti, ami főleg a végtagokon, ajkakon, nyelven jelentkezik
  • azonos frekvenciájú nyugalmi és akciós tremor
  • eltérő frekvenciájú
  • tiszta akciós tremor (ritkán)
  • monosymptomás nyugalmi tremor

A tremor általában nem jelentkezik az egész testen. A beteget felkérve egy mozdulatsor végrehajtására, a nyugalmi tremor megszűnik (csak a mozgás ideje alatt). a progressió jeleként értékelhető, ha a beteg nyugalmi tremora célmozgásra fokozódik. A remegés típusára vonatkozóan a remegés pontos mérése – tremorometria adhat információt. A Neuromed Magánrendelőben elvégzett komplex műszeres remegésvizsgálat tisztázhatja a remegés típusát, azt, hogy az hogyan változik különböző szituációkban. Ez nagyban segíthet az a remegés eredetének valószínűsítésében és az elkülönítő diagnózisban

A betegség fő tünetei különbözőképpen variálódhatnak:

  • tremor domináns
  • akinetikus rigid
  • kevert

Tartási instabilitás

Mozgások során reflexek biztosítják a biztonságos testhelyzet felvételét, és annak megtartását. A tartási és beállítási reflexek biztosítják, hogy minden körülmény között képesek legyünk megtartani egyensúlyi állapotunkat. Ezek a reflexek már a betegség elején károsodnak. A betegek elhárító védekező mozgásainak kiesése miatt könnyen elesik. A betegség elején a reflex működésének csökkent hatékonyságát látjuk, azonban előrehaladott stádiumban azok akár teljes mértékben is kieshetnek.

Diszkinézia (túlmozgás)

A diszkinézia nem a betegség tünete, hosszas L-dopa kezelés szövődményeként alakul ki. Izomfeszülés, csavaró és rángó mozgások jelentkeznek változó időtartammal. Azoknál a betegeknél, akik hosszasan nagy adag L-dopát szednek (5 év kezelést követően a kezeltek 50%-ánál) jelentkezhetnek túlmozgások és fájdalmas izomfeszülés. Ha ilyenkor a gyakoribb és alacsony dózisú gyógyszerbevitellel és a hosszabb hatású készítményekkel a tünetek nem csökkenthetők, akkor sebészi kezelésre van szükség.

2. Egyéb szomatikus tünetek

  • mikrográfia: a kézírás megkisebbedik
  • beszédzavarok: a beszéd felgyorsul, monotonná, halkká, kevésbé tagolttá válik. A beszéd gyakran skandáló jelleget ölt.
  • motoros gyengeség: az izmok motoros ereje csökkent, de bizonyos körülmények között teljes erőkifejtésre képes
  • fokozott nasopalpebrális reflex

3. Vegetatív tünetek

Ezek közül a leginkább gyakori a hypersalivatio, kenőcsös arc (a faggyúmirigyek túlműködése miatt), seborrhoea, obstipatio, szisztémás hypotonia, termoreguláció zavara, vizelettartási nehézségek, a légzés szabálytalan ritmusú és mélységű a rigor következtében

4. Pszichés tünetek

Gyakori a bradyphrenia (gondolkodás meglassulása). A betegek 20-40% -nál fordul elő depresszió. Idővel kialakul és előrehalad a demencia. Pseudoneurastenia (fáradékonyság) jelentkezhet.

    A NeuroMed Magánrendelő munkatársai hisznek a professzionális hozzáállásban és abban, hogy a páciensek érdekeit, illetve egészségét kell szem előtt tartani. Magánrendelőnkben számos szolgáltatás elérhető: idegsebészet, gyógytorna, fizikoterápia, mozgáselemzés és mágneses stimuláció.

    NeuroMed Magánrendelő

    1026 Budapest, Júlia utca 2/C
    tel: +36 20 237 0344
    email: neuromed@parkinson.hu