Parkinson-kór

A Parkinson-kór elnevezését James Parkinson brit orvosról kapta, aki 1817-ben írt munkájában reszketeg hűdésnek nevezte a kórképet.

Parkinson-kór és kezelése

Az 1960-as évek elején sikerült kimutatni, hogy az agyi ingerületet átvivő anyagok egyike – a dopamin hiánya váltja ki a tüneteket. Egy sejtcsoport pusztulásának következtében nem termelődik megfelelő mennyiség. A sejtek az agy substantia nigra-nak, magyarul fekete állománynak nevezett területén helyezkednek el.

Sárga nyilak mutatják a substantia nigra helyzetét a középagyban az SWI típusú MR felvételen, ahol a dopamin hiánya a Parkinson-kór kialakulásához vezet

A substantia nigra ábrázolása a középagy síkjában készült SWI típusú koponya MR felvételen

Tünetek

A Parkinson-kór a nem akaratlagos mozgászavarok egyik leggyakoribb betegsége. Alaptünetei között a leginkább gyakori

  • a remegés (orvosi nyelven: tremor), ami jelentkezhet a z alsó és felső végtagokban, megnyilvánulhat fejremegés formájában
  • az izmok tudatalatti feszülése (rigor) többnyire a végtagokra kiterjedően, a nyaki, háti és hasi izomzatban, valamint az arc izmaiban
  • a mozgások kóros meglassulása (orvosi nyelven bradykinesis), ami kiterjedhet különböző mértékben a fent említett izmokra, vagy/és az egész testre
  • A testtartás- esetleg az egyensúly zavara, ami a test stabilitására van kihatással

A betegség progresszív jellegű, de az állapotromlás mértéke egyénenként nagyon változó lehet. Nem fertőző betetség, öröklődésre utaló hajlamot inkább a fiatal korban kezdődő típus esetén igazoltak.

Hasonló tüneteket okozhatnak más betegségek is – olyankor parkinsonismusról beszélünk.

Az egész testet beorító szófelhő a Parkinson-kór tüneteivel
Parkinson-kór tünetei

Parkinson-kór kezelése

Az orvostudomány jelen állása szerint a Parkinson-kór nem gyógyítható, viszont korszeró, az áktuális állapothoz igazított gyógyszeres kezelés és – amennyiben szükséges és javasolt  – a sebészi kezelés egyes tünetek látványos javulását, vagy eetenként megszűnését eredményezhetik, ezáltal  a panaszok csökkennek és  jelentős mértékben javulhat az életszínvonal.

A gyógyszeres kezelés a betegség stádiumától függ, első lépésként a dopamin agonista gyógyszereket alkalmazzuk, mellye a meglévő dopamintermelés hatékonysága javítható. Ezeket MA–B inhibítorokkal is lehet kombinálni a ahatás javítása érdekében. Akár Amantadin származékkal is kiegészíthető a kezelés.

Dopamin helyetttesítő kezelés

Amennyiben a hatás így sem elégséges, csak akkor kell a dopamin helyettesítő kezelést elkezdeni. Lényeges, hogy a később jelentkező mellékhatások elkerülése, kitolása céljából ezt a kezelést a mennyire csak lehet, halasztani kell. A dopamin substitutio (helyettesítés) hatóanyaga az L-dopa. Gyors, közepes és hosszú hatású formában is alkalmazható. Amennyiben mozgás teljesítmény ingadozás lép fel, a közepes és hosszú hatású készítmények kombinálása sválik szükségessé. A gyors hatású, vízben oldódó levodopa készítmény általában a reggeli meglassulás gyors javításához nyujt segítséget.

Az L-dopa kezelést az 1960-as évek végétől alkalmazzák, a betegek legalább 75 %-ánál eredményes. Nem minden tünetre hat egyformán. Leghatásosabban a mozgások meglassultságát és az izomfeszülést befolyásolja, a remegést kevésbé. Egy bizonyos kezelési idő elteltével a terápiás adag emelésére lehet szükség. Sebészeti beavatkozást követően esetleg csökkenthető a gyógyszeradag.

Táplálkozás, gyógytorna, ápolás és egyéb kezelés

A Parkinson-kór kezelésére használt gyógyszerek hatását, a felszívódás gyorsaságát befolyásolja a táplálkozási rend. Éhgyomorra bevett gyógyszer gyorsabban hat, de nem minden gyógyszert ajánlatos éhgyomorra szedni. A fehérjeszegény étrend meggyorsítja a felszívódást, meghosszabbíthatja a gyógyszerhatás idejét.

A Parkinson-kóros betegek kezelésében a gyógyszerek mellett nagy szerepe van a gyógytornának, a mozgásterápiának. Fejlett országokban hangsúlyt helyeznek a psychoterápiára. Új kezelési eljárásnak számít a koponyán keresztül végzett (transcranialis) egyenáram kezelés (TDCS).

Az előrahaladott Parkinson-kór kezelése során fontos szerep van az ápolásnak.

A fentiekből következik, hogy minden betegnek az optimális eredmény érdekében komplex egyéni kezelésben kell részesülnie. A kezelési módszerek kombinálása a beteg állapotától, a tünetektől és a betegség súlyosságától függ.

DBS műtét – mély agyi stimuláció

Mély agyi stimuláció

Csillapíthatatlan remegés vagy mozgástelejsítmény ingadozás esetén műtéti megoldás javasolt, melyek közül a korszerű megoldás az agyi pacemaker beültetés,  mély agyi stimuláció – Deep brain stimulation, rövidítve DBS. Ezt a típusú műtétet elsőként Magyarországon 1998-ban kezdtem el, és 2020-ig több, mint 400 agyi pacemaker beültetést végeztem. A műtétek eredményéről a NeuroMed Magánrendelő honlapján elérhető betegeink DBS műtét utáni videói oldalon található összeállítás.

    A Neuromed Magánrendelő munkatársainak célja pácienseink magas szintű ellátásának biztosítása.
    Szolgáltatások között: mély agyi stimuláció (DBS) műtéti kivizsgálás Parkinson-kór, tremor, disztónia és más típusú mozgászavar miatt. Elbírálás gerincvelő stimuláció (SCS) előkészítése csillapíthatatlan fájdalom kezelésére. Műszeres remegés vizsgálat, tremorometria, mozgáselemzés. Műtét utáni agyi és gerinc pacemaker beállítás. Idegsebészeti agyműtét és gerincműtét előtti kivizsgálás, műtéti elbírálás és műtét utáni követés. Gyógytorna, fizikoterápia, transzkraniális egyenáram kezelés Parkinson kórban, CT és MR vizsgálatok szervezése rövid előjegyzéssel.

    NeuroMed Magánrendelő

    1026 Budapest, Júlia utca 2/C
    tel: +36 20 237 0344
    email: neuromed@parkinson.hu