Transzplantáció Parkinson-kór kezelésére

Transzplantáció Parkinson-kór kezelésére

Transzplantáció Parkinson-kór kezelésére idáig csak kísérleti jelleggel történt. Számos érv szól a klinikai transzplantációs próbálkozások mellett. A sejtpusztulás egy speciális neurotranszmitter rendszert érint, ami erős és megalapozott kapcsolatot jelent a kardinális motoros tünetek és a striatalis dopaminhiány között. Szerencsére,  jól alkalmazhatók a kutatásban az állatmodellek és a pozitronemissziós tomográfia (PET-) lehetőséget teremt a beültetett graft túlélésének in vivo vizsgálatára. Az alábbi, viszonylag részletes információ ellenére le kell szögezzük, hogy jelenleg a mély agyi stimuláció – DBS műtét a leghatásosabb műtét. A remegés kezelésére a Vim-DBS, a mozgás meglassulásra a szubthalamikus stimuláció, rövidítve STN-DBS.  A műtéti lehetőségekről személyes konzultáción a NeuroMed Magánrendelő  idegsebészénél tájékozódhatnak.

Mellékvesevelő transzplantáció Parkinson-kór miatt

Az etikai problémák, valamint az immunológiai reakciók kockázatainak elkerülése érdekében fölmerült a beteg saját mellékvesevelőjéből származó kromaffin sejtek graftként történő felhasználása. Ezek a sejtek elsősorban adrenalint és noradrenalint, kisebb mennyiségben dopamint termelnek. Az első klinikai próbálkozásokat Svédországban végezték 1982 és 1985 között, de a nyitott, majd a stereotaxiás, autológ mellékvesevelő-transzplantáció csak rövid ideig tartó javulást eredményezett, így a sejtek mellékvese velőjéből való átültetését világszerte feladták.

Magzati középagy sejtek átültetése

Patkányokon és főemlősökön végzett állatkísérletek során szerzett megbízható adatok alapján nyílt vizsgálatot végeztek súlyos idiopathiás PK-s betegeken a Lundi Egyetemi Klinikán és más központokban. Az átültetésre kerülő embrionális ventralis mesencephalonsejteket frissen abortált (6–8 gesztációs hét) humán magzatokból nyerték.  18 beteg legalább egy éven keresztül immunszuppresszív terápiában részesült, a graftok hosszú távú túlélését PET-vizsgálatok bizonyították. Más okból kifolyólag elhunytaknál a graft túlélését szövettani vizsgálat bizonyította. Megfigyelték, hogy a beültetett dopaminerg sejtek hosszú távon nincsenek védve a beteg kórképétől.

Két közzétett prospektív, placebokontrollált vizsgálatot is végeztek többcentrumos és kettős vakmódszerrel az Egyesült Államokban. A Parkinson-kóros betegek randomizált módon kaptak vagy striatalis magzati sejteket, vagy színlelt sebészi beavatkozást egy koponyacsonton fúrt lyukon át. Az eredmény ugyanakkor kissé kiábrándítónak bizonyult, hiszen nem mutatkozott jelentős klinikai különbség a két csoport között az egyéves időszak végén. A graft indukálta dyskinesisek (GID) nagy arányban fordulnak elő gyógyszermentes állapotban. Néhány beteg esetében ez a mellékhatás annyira kifejezettnek bizonyult, hogy további mély agyi stimulációs (DBS) beavatkozásra volt szükség.

Következtetések

Elégséges bizonyítás híján ez az eljárás még nem válhat rutin idegsebészeti terápiává a betegek nagyobb csoportjában. Jelenleg új transzeurópai, több központú, a tervezési fázisban lévő kutatás zajlik a humán magzati agysejt-transzplantáció biztonságával és hatásosságával kapcsolatban. Ezt a programot az Európai Bizottság finanszírozza, és több európai központ is részt vesz benne – az alapot az eredeti, nyílt vizsgálatokban leírt technikák jelentik. Végül, az őssejtből létrehozott graftok jövőbeli transzplantációs célokra történő felhasználási lehetőségeinek föltárása alapkutatási és kísérleti szinten is folytatódik.

    A NeuroMed Magánrendelő munkatársai hisznek a professzionális hozzáállásban és abban, hogy a páciensek érdekeit, illetve egészségét kell szem előtt tartani. Magánrendelőnkben számos szolgáltatás elérhető: idegsebészet, gyógytorna, fizikoterápia, mozgáselemzés és mágneses stimuláció.

    NeuroMed Magánrendelő

    1026 Budapest, Júlia utca 2/C
    tel: +36 20 237 0344
    email: neuromed@parkinson.hu