TRANSCRANIALIS MÁGNES STIMULÁCIÓ (TMS)

 

TMS elve

A transcranialis mágnes stimuláció (TMS) 1986 óta ismert a világon. A másodperc tört részéig nagy intezitású változó elektromágneses tér jön létre, ami áramot indukál a vezető szövetben, ebben az esetben az idegrendszerben (Faraday-elve). A TMS nem más, mint egy fájdalmatlan mikroeletroshock, amellyel fókuszáltan lehet a koponyán kívülről ingerelni az agykérget és pályakapcsolatait. Az idegrendszer legfiziológiásabb ingerlése. A motoros pálya ingerlésére terjedt el az egész világon, mint diagnosztikus eljárás.

 

rTMS kezelés Parkinson-kórban és Parkinson-szindrómában

Parkinson-kórban az egy hetes, alacsony frequenciájú TMS ingerlés a kezelést követő 2-3 héten belül a mozgás sebességét gyorsítja, ezáltal az aktív mozgás, járás, öltözködés könnyebb lesz, gyorsabban kivitelezhető. Az egyik legkifejezettebb hatása a fájdalmas izomgörcsök csökkentése, melyek elsősorban éjjel jelentkeznek, de kialakulhatnak az L-dopa kezelés mellékhatásaként is. Ezen hatása a TMS-nek a kezelés hetének végére már kialakul. Ez a kezelési protokoll a rigort és tremort egyénfüggően, különböző mértékben befolyásolja.  A rTMS hatása 3-6 hónapig tart, szintén jelentős egyéni variációkkal. Ezen tüneti hatásainál sokkal fontosabb, hogy rendszeres megismétlése, évente 2-3 alkalommal, a betegség előrehaladását jelentősen lassítja a csak gyógyszeres kezeléssel szemben. Az L-dopa dózisa alacsony szinten tartható, ezért a gyógyszeres kezelés mellékhatásai ritkábban, kevésbé alakulnak ki. Állatkísérletes adatok alapján az rTMS kezelés sejt újdonképződést hoz létre az agy bizonyos területén, mely sejtekben a tyrozin-hydroxilase enzim aktivitása fokozott Ezen enzim csökkent aktivitása miatt nem képződik elegendő dopamin Parkinson-kórban.

 

rTMS kezelés stroke utáni állapot kezelésében

Agyvérzés, agyi keringési zavar, agyi infarctus, érelzáródás, agyi embolia, összefoglaló neve a stroke (ütés). Bár az akut kezelése sokat fejlődött, ami a halálozást jelentősen lecsökkentette, de a maradványtünetek nem változtak. A stroke-on átesett egyének 3/4 része féloldali merev izomzatú bénulás tünetei miatt önellátásában akadályozott, munkaképtelen. A pálya reorganizációja arról a helyről indul el, ahonnan a TMS ingerléssel a béna végtagban kiváltható az izommozgás. Súlyos stroke esetében ez nagyon gyakran a béna végtaggal azonos oldali ép pálya vesz részt a beidegzésben. 1 heti rTMS kezelés alkalmazásával létrehozható egy tartós izomlazulás és az aktív mozgás kiterjedése vagy beindítása a béna végtagban. Egyénfüggően, fél év alatt háromszor egy heti kezelést követően jelentős funkcionális javulás jön létre (béna végtag öltözködésben való részvétele, fogás, elengedés). Az elért eredmény tartós. Ezen technikával létrehozott javulás nem függ a stroke kialakulásának idejétől.

 

rTMS alkalmazása gerincvelősérülés utáni állapotokban

A sérült motoros pálya ingerlése a gerincvelősérülés helye feletti- és alatti területről a pálya regenerációját hozza létre. Állatkíséretekben a szerotoninerg pályakapcsolatok újdonképződését észlelték rTMS kezelés után.

 

 

Copyright © 2019 dr. Valálik István - Parkinson sebészet. Minden jog fenntartva.