A pszichiátriai sebészetben a két leggyakrabban előforduló betegség, a Kényszerbetegség (obszesszív-kompulzív zavar, angolul:obsessive-compulsive disorder, rövidítve OCD) és a Tourette-szindróma. Ezeken kívül több pszichiátriai kórkép fennállásakor is végeznek - a modern pszichiátriai sebészet szakmai és etikai követelményeinek megfelelő - reverzibilis neurostimulációs beavatkozásokat. Ezeket a beavatkozásokat és az elért eredményeket foglaljuk össze röviden. A Magyar Pszichiátriai Társaság Szakmai Kollégiuma 2002-ben tízpontos feltételrendszerben határozta meg (Németh Attila és mtsai, 2002) az operálhatóság feltételeit Magyarországon, melyek a mai napig érvényben vannak. A költséges neuro pacemaker-implantációt igénylő DBS-technológia a hazai betegbiztosítási rendszerben a finanszírozott eljárások közé tartozik és ily módon elérhető lett a hazai gyakorlatban.
 
Kényszerbetegek idegsebészeti kezelése
Kényszerbetegségben (obszesszív-kompulzív zavar, OCD) a beteget újra és újra visszatérő kellemetlen gondolatok gyötrik, ismétlődő cselekvéses vagy lelki rituálékkal igyekszik úrrá lenni szorongásán. A kényszergondolatok nem kívülről, hanem a beteg elmeműködéséből fakadnak, tartósan eláraszthatják a beteg tudatát és lekötik azt. A páciensek (általában) fölismerik, hogy ezek nem felelnek meg a valós körülményeknek, irracionálisak. Amennyiben ez nem így van, pszichózisról beszélünk. Ám van a betegségnek olyan alkategóriája, amelyben csak részleges a betegségtudat. Mivel a beteg maga is tisztában van azzal, hogy viselkedése indokolatlan, ez a típusú lelki zavar gyakran bűntudatot és titkolózást vált ki. Gyakori kényszercselekvés a kézmosás, az ellenőrzés, a rendezgetés, a számolás és az állandó megerősítés vágya.
Két kérdésre adott válasz fölkeltheti a gyanút:
  1. Előfordul-e, hogy bizonyos gondolatok vagy képek állandóan visszatérnek a fejébe, s ezeket aztán nehéz kiűzni onnan?
  2. Érzett -e valaha kényszert olyan cselekvésre, amelyről tudta, hogy semmi értelme, vagy igazából nem is áll szándékában megtenni (mosakodás, tisztogatás, számolás, ellenőrizgetés)?

Azoknál a betegeknél akiknél a súlyos betegeknél, akiknél a gyógyszeres és a kognitív viselkedésterápia eredménytelen, speciális bizottság döntése alapján elvégezhető pszichiátriai sebészeti beavatkozás. A korábban nagy gyakorisággal végzett roncsolásos műtéteket ma már csak kivételes esetben végezzük, a visszafordítható és szabályozható hatású mély agyi stimuláció (DBS) lehet a megoldás. A célpont elhelyezkedésétől függően A capsula interna elülső szárának (ALIC) stimulációja, a nucleus accumbens stimulációja, a stria terminális ágymagjának stimulációja. Kevésbé gyakori célpont subthalamicus nucleus stimulációja és a pedunculus thalami inferior stimulációja.

Tourette-szindróma műtéti kezelése

A Tourette-szindróma (TS) tünetei ticekből (ejtsd: tikekből) állnak, amelyek lehetnek mozgásos (motoros) és hangadásos (vokális) formájúak. Ezek hirtelen jelentkező, önkéntelen jelenségek, amelyeket akarattal nehéz befolyásolni. A ticek első megjelenése a gyermekkorra tehető, intenzitásuk, jellegük és anatómiai lokalizációjuk változhat. A ticek folyamatosan változhatnak: ha az egyik megszűnik, felváltja egy
másik. A legsúlyosabb tünetek általában 10–12 éves kor körül láthatók, ezután fokozatos enyhülés következhet: az esetek 80%-ában a szignifikáns, életminőséget befolyásoló tünetek a f atal felnőtt korra elmúlnak. Sajnos az esetek 20%-ában nemcsak hogy nem csökkennek a tünetek, hanem olyan formát öltenek, mely a súlyosan érinti az életvitelt.
Kezelésében a pszichoterápia és a gyógyszeres kezelés hatástalansága esetén javasolható a súlyos betegeknél műtéti beavatkozás. Agyi célpontok közül a medialis thalamus és a globus pallidus mély agyi stimulációját használják a leggyakrabban, csak néhány százra tehető az operált esetek száma.
 
DBS terápiarezisztens major depresszióban (MD)

A MD DBS-sel történő kezeléséről még nem publikáltak kontrollált tanulmányt, eddig négy nyílt vizsgálat eredményeit ismertették, amelyek során 8 és 20 között volt a betegek száma. A legtöbb tapasztalat az elülső cingularis kéreg (gyrus subcallosus), a nucleus accumbens és a ventralis capsula/ventralis striatum stimulációja terén gyűlt össze.Emellett kevesebb a tapasztalat a pedunculus thalami inferior stimulációja, a lateralis habenula stimulációja. Ígéerets és kevésbé komplikéált műtét a bolygóideg - nervus vagus stimulációja. Új tanulmánok foglalkoznak a medialis előagyi köteg - medial forebrain bundle tractográfián alapuló stimulációjának hatásosságával.

 
Copyright © 2019 dr. Valálik István - Parkinson sebészet. Minden jog fenntartva.