Pszichiátriai sebészet

Kényszerbetegek idegsebészeti kezelése

Kényszerbetegségben (obszesszív-kompulzív zavar, OCD) a beteget újra és újra visszatérő kellemetlen gondolatok gyötrik, ismétlődő cselekvéses vagy lelki rituálékkal igyekszik úrrá lenni szorongásán. A kényszergondolatok nem kívülről, hanem a beteg elmeműködéséből fakadnak. Ezek tartósan eláraszthatják a beteg tudatát és lekötik azt. A páciensek (általában) fölismerik, hogy ezek nem felelnek meg a valós körülményeknek, irracionálisak. Amennyiben ez nem így van, pszichózisról beszélünk. Ám van a betegségnek olyan alkategóriája, amelyben csak részleges a betegségtudat. Mivel a beteg maga is tisztában van azzal, hogy viselkedése indokolatlan, ez a típusú lelki zavar gyakran bűntudatot és titkolózást vált ki. Gyakori kényszercselekvés a kézmosás, az ellenőrzés, a rendezgetés, a számolás és az állandó megerősítés vágya.

Két kérdésre adott válasz fölkeltheti a gyanút:

• Előfordul-e, hogy bizonyos gondolatok vagy képek állandóan visszatérnek a fejébe, s ezeket aztán nehéz kiűzni onnan?
• Érzett -e valaha kényszert olyan cselekvésre, amelyről tudta, hogy semmi értelme, vagy igazából nem is áll szándékában megtenni (mosakodás, tisztogatás, számolás, ellenőrizgetés)?

Azoknál a betegeknél akiknél a súlyos betegeknél, akiknél a gyógyszeres és a kognitív viselkedésterápia eredménytelen, speciális bizottság döntése alapján alkalmazható a pszichiátriai sebészet megfelelő beavatkozása. A korábban nagy gyakorisággal végzett roncsolásos műtéteket ma már csak kivételes esetben végezzük. A visszafordítható és szabályozható hatású mély agyi stimuláció (DBS) lehet a megoldás. A célpont elhelyezkedésétől függően a capsula interna elülső szárának (ALIC) stimulációja, a nucleus accumbens stimulációja, a stria terminális ágymagjának stimulációja. Kevésbé gyakori célpont subthalamicus nucleus stimulációja és a pedunculus thalami inferior stimulációja.